Vannak fotóim, amiket néha megnézek, és az első gondolatom nem a legésszerűbb. Régen keskenyebb volt a derekam. Feszesebb a bőröm. Más volt a hasam. Másképp néztek ki a lábaim.

És persze tudom, hogy sok év telt el a fotón látható nő és a ma előtte ülő nő között. A testem élt, dolgozott, elviselte a stresszt, megváltozott, és átvitt életem számtalan szakaszán. Mégis néha rajtakapom magam, hogy egy korábbi önmagamhoz hasonlítom.

Szerintem sok nő ismeri ezt az érzést. Reggel a tükör előtt állunk, és szinte automatikusan azt keressük, mi változott meg. A bőr puhábbá vált, a zsír máshogy oszlik el, az izom gyorsabban eltűnik, ha nem edzünk, és néha a mérleg olyan számot mutat, pedig meg vagyunk győződve róla, hogy semmit nem csináltunk máshogy.

Különösen a változókor idején a hormonális változások tovább befolyásolhatják, hol raktározódik a zsír, hogyan alakul a testösszetétel és az izomtömeg, és hogyan alszunk vagy regenerálódunk. Ez nem jelenti azt, hogy ki lennénk szolgáltatva a testünknek. De azt igen, hogy kevés értelme van ugyanazt a reakciót elvárni egy 50 éves testtől, mint egy 25 évestől.

Nem vissza akarom kapni a testem. Tovább akarom fejleszteni.

Sokáig a nők fitnesze elsősorban egy célhoz kapcsolódott: kevesebbé válni. Kevesebb súly. Kevesebb has. Kevesebb bőség. Kisebb ruhaméret.

Mire legyen képes a testem?

Ma egy másik kérdés érdekel sokkal jobban. Erős akarok lenni. Gond nélkül szeretnék felmenni egy lépcsőn, nehéz bevásárlószatyrokat cipelni, bőröndöt emelni, hosszan sétálni egy idegen városban, és egy hosszú nap után is jól mozogni. Olyan izmokat akarok, amelyek megtartanak. Meg akarom őrizni a mozgékonyságomat, és a lehető leghosszabb ideig önálló akarok maradni.

És igen, jól is akarok kinézni. Nem gondolom, hogy a nőknek úgy kellene tenniük, mintha egy bizonyos kor után hirtelen nem érdekelné őket a külsejük. Azért is edzek, mert formálni akarom a testem. Örülök, ha szépnek érzem magam egy ruhában, vagy ha a tükörben látom, hogy megtérül az edzés.

De van különbség aközött, hogy azért akarjuk megváltoztatni a testünket, mert gyűlöljük, vagy azért, mert jól akarunk vele bánni. Az egyik harc. A másik együttműködés.